A relatív páratartalom

A levegő nedvességtartalma az adott hőmérsékleten párával telített levegő nedvességtartalmának százalékban kifejezett mennyisége. Ez az érték nagyban befolyásolja a hőérzetet, és egészségügyi szempontból is lényeges a páratartalom megfelelő szinten tartása. Az alacsony páratartalomnál - ezt rendszerint a fűtés légszárító hatása hozza létre - a száj és az orr gyorsan kiszárad, a túlságosan nedves levegő pedig nehéz, fullasztó érzést kelt. A legtöbb ember 18-24 °C között, 45-55%-os relatív páratartalom mellett érzi magát a legjobban.

Mi okozhat magas páratartalmat?

Az ingatlanok magas páratartalmának egyik oka a korszerű építkezés: a szinte tökéletesen szigetelő nyílászárók, műanyag alapú festékek, külső szigetelések és műgyanta alapú nemes vakolatok használatával szinte megszűnt a lakások természetes szellőzése. A pára folyamatosan termelődik: például kisebb intenzitású tevékenység esetén az emberek 50 gramm nedvességet adnak le óránként, nagyobb intenzitású mozgás esetén ez az érték akár 250 gramm is lehet. Zuhanyozás alkalmával viszont már 2500 gramm pára keletkezik óránként. De ugyanígy a növények is párologtatnak nedvességet, óránként 5-15 grammot. Érdekes adat az is, hogy egy mosásnyi ruha szárításával 50-200 gramm nedvesség jut a levegőbe óránként. A lakás legnedvesebb helyiségei a konyha és a fürdőszoba, ahol átlagosan óránként 250 gramm pára kerül a levegőbe, míg egy félszobába csupán 120 gramm. Tehát a helyiségek funkciójától függően problémát okozhat a magas páratartalom: jól érzékelhető, hogy a túlzott hőszigetelés és a belső felületek párazáró tulajdonsága emeli a bent rekedő pára mértékét. A helységben keletkezett nedvesség nem tud eltávozni a falakon, nyílászárókon keresztül, bent marad a helyiségben.

Az ember számára az egészséges páratartalom 50-60% között van. Ha ezt az értéket meghaladja és telítődik a levegő, akkor a hidegebb felületeknél hőhidaknál lehűl a levegő és a benne lévő nedvesség kicsapódik. Így a különféle gombák és penészfélék számára az élettér ideálissá válik. A nedves környezetben töltött idő rossz közérzetet okoz és akár egészségkárosodáshoz is vezethet, a levegő nehézzé és fullasztóvá válik, ugyanakkor vízcseppek csapódnak ki mindenhol, ahol a levegő a telítettségi hőmérséklet alá hűl (pl. ablakon, falakon, mennyezeten és a sarkokban). A nedvesség végig folyik az ablakokon, falakon vagy akár a bútorokon. A festés elszíneződhet, leválhat a vakolat, a tapéta is lemállhat. A bútorok és az elektromos berendezések is tönkre mehetnek ilyen körülmények között. A magas páratartalom tüneteiről bővebben ITT olvashat!

Megoldás: párátlanítás!

A házilagos szárítás, például a gyakori szellőztetés, tovább ront a helyzeten, hiszen például nyáron, a viszonylag hideg falakon lecsapódik a melegebb külső levegő nedvességtartalma. A jelenség megszüntetéséhez a felesleges párát ki kell vonni a levegőből. Az Ön számára megfelelő páramentesítőt kiválaszthatja ITT.